T�rt�nete egy fejvad�szcsapat tagjai k�r�l forog, a nem t�l t�voli j�v�ben, ahol a F�ld romokban hever, az emberis�g pedig sz�trajzott az �rben. A fullaszt� b�rokr�ci�ban vir�gzik a b�n�z�s, mindennaposak a l�v�ld�z�sek, rabl�sok, gyilkoss�gok. A korrupci�t�l tehetetlen rend�rs�g bevezeti az ak�r milli�s v�g�sszeg� v�rd�jakat, �s megkezd�dik a fejvad�szok, vagy ahogy �k magukat h�vj�k a Cowboyok kora.
Ebben a z�rzavaros vil�gban sodr�dik egym�s mell� n�gy ember, �s itt kezd�dik a Cowboy Bebop t�rt�nete.
A Bebopot el�g neh�z beleer�ltetni b�rmilyen m�fajba, vagy filmszerkezetbe. El�zm�nyek n�lk�li kezd�s, bizonyos szempontb�l nyitott v�g, sok humor, melankolikus hangulat, �s rengeteg megv�laszolatlan k�rd�s. A szerepl�k jelleme egyt�l egyik t�k�letesen kidolgozott �s nagyon �tgondolt. A f�szerepl� Spike Spiegel, egy �letunt, a t�rsaival nem sokat t�r�d� fick�, akit semmi sem �rdekel. Titokzatos m�ltj�nak boncolgat�sa tulajdonk�ppen a sorozat k�zponti t�rt�nete. Rajta k�v�l m�g Faye Valentine egy p�nz�hes, csinos, de roppant er�szakos fiatal l�ny, Jet Black a f�l karj�t elvesztett volt rend�r, �s Ed az �r�lt komputerm�gus fi�sl�ny alkotja a csapatot. �s ott van persze Ein a kutya is, aki j�val t�bb egy �tlagos n�gyl�b� h�zikedvencn�l, �s akit Faye el�szeretettel k�noz. Ennek a fura band�nak ad otthont a Bebop, Jet �rhaj�ja, �s az elej�n ez az egyetlen dolog, ami �sszek�ti �ket.
A film teljes m�rt�kben epizodikus. Nagyon kev�s egym�st k�vet� r�sz van, ami k�z�tt k�zvetlen kapcsolat van. A karakterek k�l�nb�z�s�ge miatt elker�lhetetlenek a kisebb-nagyobb s�rl�d�sok, ami a film humor�nak jelent�s r�sz�t adja. Emellett a szerepl�k �nmagukban is hajlamosak k�l�nb�z� jellem, illetve helyzetkomikumok kialak�t�s�ra. Mindezek ellen�re a r�szekre egyfajta szomork�s, melankolikus hangulat nyomja r� a b�lyeg�t. A karakterek legszembet�n�bb tulajdons�ga ugyanis �pp az a k�z�ny, amely mai vil�gunkat jellemzi. A szerepl�k, f�leg az elej�n, nem t�r�dnek egym�ssal, �s nem engedik azt sem, hogy b�rki m�s t�r�dj�n vel�k. Bels� monol�gok szinte alig vannak, a visszaeml�kez�sek pedig els�re igen keveset �rulnak el az adott karakterr�l. �pp az�rt figyel oda a n�z� a legapr�bb, legjelent�ktelenebbnek t�n� inform�ci�morzs�kra, utal�sokra is, hogy ez �ltal valamelyest teljesebb k�pet kapjon a karakterekr�l.
A grafikai megval�s�t�s remek�l adja vissza a film saj�tos vil�g�t. Remek �rharcokat l�thatunk, �s j�l siker�lt a Kapuk megval�s�t�sa is. Ugyanakkor itt is jelentkezik egyfajta kett�ss�g. Hol modern, minden j�v�beli extr�val ell�tott nagyv�rosokat l�thatunk, hol pedig kietlen sivatagokat 50-es 60-as �vekbeli lerobbant verd�kkal. A Jazzes zene els�re fura lehet, de p�r r�sz ut�n az ember m�r el sem tudn� k�pzelni n�lk�le a filmet. A m� t�bb helyen is utal a zen�re, �ltal�ban a r�szek c�mei k�t�dnek a Jazzhez vagy �gy �ltal�ban a zen�hez (pl.: Jupiter Jazz, Ballad of the Fallen Angels), de maga a Bebop sz� is a Jazz egy v�lfaj�t jelenti.